EU abroncsjelölési szabályozás – magyarázat
Az Európai Parlament és a Tanács 1222/2009/EK rendelete alapján, minden 2012 júniusa után gyártott és az EU területén belül értékesített gumiabroncs* esetén 2012 novemberétől az értékesítés helyén vagy magán a gumiabroncson címkét kell elhelyezni.
Mostantól képes lesz a gumiabroncsokat 3 alapvető kritérium alapján összevetni:
- Üzemanyag-fogyasztás (mivel bármilyen hihetetlen, de minden ötödik tanknyi üzemanyagot a gumiabroncsok fogyasztják el)
- Tapadás nedves úton (kulcsfontosságú biztonsági tényező)
- A gumiabroncs külső zaja (a gumiabroncsaink úton való gördülésének zaja, a járművön kívülről hallgatva)
Az új törvény a 2012. július 1-jén vagy azt követően gyártott új személygépkocsikra, kisteherjárművekre, tehergépkocsikra, buszokra és távolsági buszokra felszerelt összes gumiabroncsra is vonatkozik.
Az oldalon láthatja az új EU abroncscímke mintáját. Ez nagyon hasonlít a háztartási gépeken – például mosó- vagy mosogatógépeken – széles körben használt címkékhez.
Az új abroncscímkézési eljárásokról, valamint a gyakran feltett kérdésekről az Európai Abroncs és Gumi Gyártók Szövetségétől (ETRMA) kaphat tájékoztatást.
A rendelet hatálya alá tartoznak a személygépjárművek, a kishaszon-gépjárművek és a nagy teherautók abroncsai.
Nedves tapadás
Az abroncs legfontosabb feladata, hogy bármilyen útviszony mellett biztonságot nyújtson. A nedves tapadás vagy úttartás az egyik legfontosabb teljesítmény-jellemző.
Azonban a jó tapadás és az alacsony gördülési ellenállás ellentétes célok, melyek eléréséhez lejjebb kell adni a teljesítményből. Az új címkézési előírásoknak köszönhetően a vásárlók láthatják, és maguk választhatják ki a nekik megfelelő teljesítményt.
Akár 4 autóhossznyival rövidebb féktávolság. Az A-osztályú gumiabroncsokkal felszerelt, 80 km/h sebességgel haladó gépkocsi megállási távolsága akár 18 méterrel vagy 30%-kal rövidebb is lehet a G-osztályú abroncsokkal felszerelt gépkocsi megállási távolságánál.
A címke 7 szintet jelenít meg, amelyen az „A” jelenti a legmagasabb nedves tapadást, míg a „G” a legalacsonyabbat.
Üzemanyag-fogyasztás
A gépjárművek üzemanyag-fogyasztását befolyásoló egyik tényező az abroncsok gördülési ellenállása.
Ez a hatás azért jön létre, mert az abroncs forgás közben deformálódik, mely eredményeként energia fog elveszni hő formájában. Minél nagyobb mértékű a deformáció, annál nagyobb a gördülési ellenállás, és ennek következtében annál nagyobb mennyiségű üzemanyag szükséges a jármű előremozdításához. Vagyis, az alacsonyabb gördülési ellenállás alacsonyabb fogyasztást, ezért alacsonyabb károsanyag-kibocsátást (pl.: CO2) eredményez.
Az új címke sávosan jeleníti meg a „gördülési ellenállást”. Ahol az „A” a leggazdaságosabb üzemanyag felhasználást, míg a „G” kategóriája a legrosszabbat jelöli. A fekete nyíl a sávok mellett (ebben az esetben a B) jelzi a termék teljesítményét.
Külső zaj
A közlekedési zaj egy kiemelten fontos környezeti kérdés, amelyet a következők határoznak meg:
- A forgalom intenzitása és a járművek típusa
- Vezetési stílus
- Az abroncs és az út kapcsolata
A külső zajszint 3 kategóriára van bontva, és decibelben (dB) mérik, összehasonlítva a 2016-ig bevezetésre kerülő új európai kerékzaj szintekkel.
- 1 db fekete hanghullám: 3 dB-lel kevesebb, mint a jövőbeli európai határ.
- 2 db fekete hanghullám: már megfelel a jövőbeli európai korlátozásnak.
- 3 db fekete hanghullám: megfelel az aktuális európai korlátozásnak.
A rendelet célja, hogy növelje a közúti járművek biztonságát valamint gazdaságosságát és környezeti hatékonyságát, az alacsony zajszintű, biztonságos és üzemanyag-takarékos abroncsok által.
Az ilyen információk mindig rendelkezésre fognak állni a vásárlók számára a technikai promóciós anyagokon, mint például a gyártók weboldalain keresztül. Néhány abroncs nem tartozik a rendelet hatálya alá, mint az újrafutózott abroncsok, az off-road- és versenyabroncsok.
Az üzemanyag-takarékos abroncsok használatának összesített eredménye, hogy megtakarítható akár 4 millió tonna CO2 évente (attól függően, hogy a piac milyen gyorsan áll át az üzemanyag-takarékos abroncsokra), és a piacot a jobb nedves tapadás elérésére ösztönzi.
Összegezve tehát, nagyon fontos paramétereket ismerhetünk meg az európai abroncscímkékről, de nagyon sok más, fontos tulajdonság – az autógumit illetően – rejtve marad. Pl.: aquaplanning, fékút száraz úton, tartósság, stb., valamint nem tudni, hogy a gumiabroncs-gyártók által feltüntetett adatok mennyire fedik a valóságot.
Fontos megjegyezni, hogy a téli gumik esetében a fenti paramétereket adott esetben megelőzhetik számos fontosabb tényezők is, melyek a jelenlegi címkékről nem derülnek ki. Ilyen pl.: az autógumi tapadása a havas-jeges útfelületen, kapaszkodóképesség, erő- és nyomatékátvitel, vezethetőség, menetstabilitás, stb.